Vannak olyan munkakörök ugyanis, amelyeknél több a stresszforrás, mint másoknál. A természetjáró, állatokkal foglalkozó juhász valószínűleg kevesebb stresszt él át, mint az a tűzoltó, aki égő házból menti ki a bent rekedteket. A valószínűségek mellé azonban számokat is érdemes rendelni.
A Careercast pontosan ezt tette 2016-os és 2017-es felmérésében (1,2), melyek során 11 tényező alapján vizsgálták a különböző munkákkal járó stressz mértékét. Bár a juhászok valószínűleg kívül estek a vizsgálódás körén, érdemes megnéznünk a listájukat az első tíz helyezettről:
- Katona
- Tűzoltó
- Pilóta
- Rendőr
- Rendezvényszervező
- Riporter
- Cégvezető
- PR-igazgató
- Taxisofőr
- Televíziós tudósító
Valószínűleg az sem meglepő, hogy a legkevésbé stresszes munkák közé pedig olyanok kerültek, mint a könyvtáros, az ékszerész, a fodrász vagy az orvosi labortechnikus. (3)
Kiemelten kockázatos munkakörök
Stresszt bármilyen olyan tényező kiválthat, amely külső vagy belső környezetünkben előfordul, azonban jellemzően az alábbi kategóriákba lehet besorolni ezeket:
- traumatikus események
- befolyásolhatatlan események
- megjósolhatatlan események
- események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünknek
- belső konfliktusok
A fentiek alapján határozhatóak meg azok a munkakörök, foglalkozások, amelyek kiemelten igénybe veszik a szervezetet, vagyis amelyek a legtöbb stresszel járnak. Ezeknél a munkaköröknél kiemelten fontos a stressz és a stresszt okozó tényezők mérése, valamint a minél adaptívabb megoldások megtalálása.
A cikk elején látható listából 3 olyan munkakör is van, ami rendészeti feladatok ellátásához kapcsolódik. Vagyis azokra a munkakörökre különösen fontos odafigyelni, amelyeknél:
- a nagyfokú érzelmi megterheléssel, konfliktusos helyzetekkel jár a munkavégzés,
- a munkavégzés során váratlan helyzetek alakulhatnak ki,
- nem lehetséges megoldás a helyzetből való kilépés a stressz csökkentése érdekében (mert a stresszt kiváltó szituációt helyben kell kezelni a munkaköri leírás részeként),
- a munkavállalók kompetenciái (köztük a megküzdésre való képesség) folyamatosan „éles” helyzetben vannak tesztelve.
Természetesen ezek a tényezők nemcsak a katonáknál, a rendőröknél és a tűzoltóknál vannak jelen. Számos munkakörben, pozícióban ugyanez jellemző – gondoljunk csak a vezetőkre, a Contact Centerek és SSC-k munkatársaira.
Nem csak érdek, hanem kötelezettség is
A munkáltatók az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordítanak a stressz mérésére és annak csökkentésére. Ennek elmaradása esetén ugyanis egyre gyakoribbak lesznek az akut problémák, mint a teljesítményromlás, a fluktuáció vagy a betegség miatti kiesés a munkából. Ez pedig folyamatos „tűzoltásra” kényszerít mindenkit.
Amellett, hogy ez saját érdekük is, a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény, majd ennek 2008. január elsejei módosítása kötelezővé teszi a munkahelyi stressz monitorozását. A törvény előírja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése. (4)
Be kell menni az égő házba. Beszélni kell a felháborodottan reklamáló ügyfelekkel. Vannak és lesznek átszervezések. A stresszel való megküzdés azonban jól fejleszthető, csak fontos tudni, mely pontokon szükséges segítséget adni.
Forrás:
- Careercast: The most stressful jobs of 2016
http://www.careercast.com/jobs-rated/most-stressful-jobs-2016
- Careercast: The most stressful jobs of 2017
http://www.careercast.com/jobs-rated/most-stressful-jobs-2017
- Careercast: The least stressful jobs of 2017
http://www.careercast.com/jobs-rated/least-stressful-jobs-2017
- Munkahelyi stressz: A pszichoszociális stressz munkahelyi szabályozása
http://www.munkahelyistresszinfo.hu/a-munkahelyi-stressz-merese/a-pszichoszocialis-kockazat-jogi-szabalyozasa/
