Egy időbeli kutatás rövid leírása

A Selfmapping fejlesztése során nagyon fontosnak tartottuk, hogy olyan rendszert hozzunk létre, amely azon túl, hogy visszajelzést nyújt a jól-lét és hatékonyság szempontjából releváns kompetenciákról és állapotokról:

  • képes motiválni a visszajelzést kapó felhasználót a változtatásra,
  • ehhez konkrét lépésekre lebontott segítséget nyújt,
  • és a javasolt változtatásokkal a lehető legtöbb területen ér el hatást a kompetenciák fejlődésében.

Fejlesztési javaslatainkat ennek megfelelően alakítottuk ki és ellenőriztük statisztikai próbákkal. Annak érdekében, hogy ne csak a szakirodalom és a korrelációs eredmények, hanem az élet is igazolja feltevésünket, miszerint a Selfmapping tudatos használata nemcsak egy-egy területen, hanem a teljes kompetencia-profilban idéz elő változást, terveztünk egy időbeli kutatást.

A kutatás menete

A kutatás során két csoportot alakítottunk ki és minden résztvevővel kitöltettük a Selfmapping mindhárom modulját. Az első csoporttal 1 éven belül, míg a második csoporttal 1 éven túl, de 2 éven belül ismét kitöltettük a Selfmappinget. A köztes időben a résztvevők az első kitöltéskor kapott fejlesztési javaslatok alapján tervezhették meg saját fejlesztésüket. Fontos azonban, hogy részünkről nem volt elvárás, hogy a résztvevők önállóan, vagy külső segítséggel bármilyen lépést tegyenek saját fejlődésük érdekében (tehát a résztvevők nem kaptak erre irányuló instrukciót)!

A kutatás második szakaszában összehasonlítottuk az első és a második kitöltés eredményeit összefüggő mintás T-próbával (ez a statisztikai eljárás alkalmas arra, hogy megmutassa vannak-e tényleges különbségek a két időpontban mért eredmények között egy csoporton belül). A kapott különbségeknél csak azokat vettük figyelembe, amelyek legalább 90% biztonsággal kijelenthetők és különösen figyeltünk azokra, amelyeknél a statisztikai hiba lehetősége 5% alatt van (szignfikancia szint 0,1 illetve 0,05).

Eredmények

Az eredmények leírásánál nagybetűvel láthatóak a Selfmapping faktorai (ezek kiírásától az összefoglalás esetében már eltekintettünk). A vizsgált időszakban a résztvevők 90%-a vett részt legalább egy olyan tréningen, amelyet a Selfmapping programja javasolt nekik és 40%-uk kezdett bele hosszabb távú önfejlesztésbe (coaching folyamat, tudatos stresszkezelés elsajátítása stb.).

Azoknál, akik egy éven belül töltötték ki a Selfmappinget az alábbi változások voltak tapasztalhatóak:

  • javult a Kioldódás, különösképpen az Ellazulás és a Tudatos kikapcsolódás képessége
  • csökkent a Kiégés mértéke és egészségesebbek lettek a résztvevők (a Testi stresszbetegségek tekintetében javult a Váz- és izomrendszer és az Immunrendszer skálákon elért pontszám)
  • csökkent az Agresszív viselkedés mennyisége
  • erősödött az Önértékelés és ezzel párhuzamosan Magabiztosabbak és Céltudatosabbak lettek, így javult a Döntésképességük is
  • megnőtt az Önfejlesztés mértéke
  • nyitottabbak lettek a változásokra és proaktívabban álltak hozzá (a Változáskezelés, a Változásokhoz való alkalmazkodás és a Proaktivitás szintje is javult)
  • pozitív irányba változott a munkatársakkal való együttműködés hatékonysága (a Csoporton belüli együttműködés és a Tudásmegosztás szintje is nőtt)
  • megnőtt a munkahelyen érzett hatékonyság mértéke és ezáltal elégedettebbek is lettek közvetlen munkakörnyezetükkel (a Hatóerő a szervezetben, a Szabadság szintje pozitív irányba változott és a Munkakörnyezetük több elemével is elégedettebbek lettek)

 

Azoknál, akik egy éven túl, de két éven belül töltötték ki a Selfmappinget a fentieken túl a következő változások jelentek még meg:

  • erősödött a Stressztűrés képessége (különös tekintettel az Érzelmi stressztűrésre) és fejlődött az Indulati kontroll, így egyre könnyebbé vált a Nézőpontváltás is
  • erősödött az Önérvényesítésre való képesség, így élvezetesebbé vált a Feladatvégzés és reálisabbá a Munkamennyiség
  • tovább javult a kapcsolat a munkatársakkal (Csoportszint, Közvetlen munkatársak szeretete)
  • javult a kapcsolat a vezetővel (Vezetővel való kapcsolat, Fejlesztő vezetői aktivitás)
  • egyre inkább érezték a Támogatást a szervezet részéről, ami megmutatkozott a Cég által nyújtott biztonság és Tolerancia tekintetében is

 

Összeségében az alábbiak mondhatóak el azokról, akik a Selfmappinget használták:

  • stressz-szintjük, különös tekintettel a munkahelyi stresszre, csökkent, a meglévő stresszt pedig hatékonyabban kezelik
  • nagyobb hangsúlyt fektetnek a tudatos kikapcsolódásra, az ellazulásra, így javult a stressz utáni kioldódásra való képességük
  • a kiégés folyamata megállt és megfordult
  • magabiztosabbak lettek, javult az önértékelésük, az önállóságuk, könnyebben vállalják a felelősséget, a döntési helyzeteket és proaktívan állnak a változásokhoz
  • érzelmeiket és indulataikat hatékonyabban tudják kontrollálni, könnyebben helyezkednek bele mások nézőpontjába, így ügyesebben motiválnak és hatékonyabban képesek az együttműködésre
  • konfliktuskezelésük pozitív irányba változott, egyre gyakrabban használnak önérvényesítő viselkedésmódot az alárendelődő és az agresszív helyett
  • javult a személyes és munkakapcsolatuk közvetlen munkatársaikkal és vezetőjükkel
  • munkahelyük megítélése javult a szemükben

A kutatásban résztvevők adatai

A kutatásba budapesti és vidéki nagyvárosok nagyvállalatainak munkatársait vontuk be, adataik az alábbiakban láthatóak.

 

1 éven belül kitöltők esetében (az átlagos idő a két kitöltés között 7,5 hónap volt):

 

1 év- KOR VÉGZETTSÉG
Átlag 40,44 Diplomások
Min 30
Max 67 ELEMSZÁM 26
Szórás 12,86388 Férfi 11
Medián 37 15

 

1 éven túl, de 2 éven belül kitöltők esetében (az átlagos idő a két kitöltés között 1 év és 6 hónap volt):

 

 

1 év+ KOR VÉGZETTSÉG
Átlag 37,68421 Diplomások
Min 26
Max 58 ELEMSZÁM 21
Szórás 8,028094 Férfi 5
Medián 36 16

 

Szeretné megosztani ismerőseivel? Csak 1 kattintás!
Share on Facebook
Facebook
Share on LinkedIn
Linkedin
Tweet about this on Twitter
Twitter
Pin on Pinterest
Pinterest