Naponta találkozom munkahelyi feszültségek miatt ingerült, kiégett vagy megbetegedett emberekkel, tönkrement házasságokkal. Nagy szükség van tehát a stressz-szint csökkentésére, a stresszkezelésre. Mégis azt tapasztalom, hogy  az előregyártott modulokból felépített, standard stresszkezelő tréningek után a résztvevők jelentős részének ugyanakkora marad a feszültségszintje.

A jelenség mögött az a tény áll, hogy a stressznek számtalan kiváltó oka lehet, és az összkép ismerete nélkül egyszerűen nem lehet hatékonyan fejleszteni a vele összefüggésben lévő készségeket.

Hogy mitől függ a stressz-szint és hogyan kaphatod meg a feszültségeket okozó tényezőkről az összképet, arról az alábbiakban olvashatsz bővebben.

Mindannyian különbözünk abban, hogy milyen külső körülmények vagy problémák okoznak számunkra stresszt, illetve milyen embereket és helyzeteket tudunk nehezen kezelni.

Vannak, akik nagyokat káromkodnak és dudálnak, ha egy másik autó bevág eléjük, sőt még órák múlva is tudnak bosszankodni ezen. Mások megvonják a vállukat, vagy azonnal arra gondolnak, biztosan megvan az oka, hogy miért rohan úgy a másik kocsi vezetője, és maguk is ezt tennék, ha például a szeretteiket baj érné.

Egyesek minden döntési helyzetben elbizonytalanodnak, mert valamennyi megoldási alternatívában a veszteséget, a veszélyt vagy a hibázás lehetőségét látják. Mások kifejezetten örülnek, ha van választási lehetőségük, keresik azok előnyeit, és bármit választanak, annak nyereségét látják. Ezek a példák akár ugyanazon személyre is vonatkozhatnak: meglehet, hogy aki dühösen veri a kormányt az elé bevágó autó miatt, az teljesen higgadt marad, ha valamilyen fontos kérdésben kell döntenie.

Az okok tehát nagyon sokszínűek lehetnek: az indulatkezelés gyengesége, a továbblépni nem tudás, az empátia alacsony szintje, a bizalmatlanság, az önbizalomhiány, a kockázatkerülés, a felelősségvállalástól való félelem, a pesszimizmus, a tehetetlenség, vagy a sodródás mind-mind stresszforrást jelent. És akkor még nem beszéltünk tisztázatlan munkakörökről, fenyegető határidőkről és az átszervezéseknél megjelenő bizonytalanságról. Ráadásul a tartós stressz következtében kialakuló stresszbetegségek miatt további stresszforrások jelennek meg.

Mitől függ a stressz szintje?

Három fő csoportba oszthatóak azok az okok, amelyek befolyásolják, hogy mennyire vagyunk tartósan feszültek.

1. Stresszkezelés képessége

A stressz testileg, lelkileg és szellemileg is nagyon kimerítő. A stresszkezelés minősége dönti el, hogy milyen mértékben hatnak ránk a napi feszültségek.

• Ahogy természetesnek vesszük, hogy a mobilunkat rácsatlakoztatjuk a töltőre, ugyanúgy kell nekünk is a feltöltés. A plusz energiát adhatja a család, ahová jó hazamenni, valamilyen sport vagy akár barátságos és vicces kollégák is.
• A stressztűrés szintje dönt arról, hogy egy aktuálisan nehéz helyzet milyen mértékben visel meg minket, hogy tudjuk-e tudásunk legjavát adni éles szituációban és képesek vagyunk-e uralkodni az érzelmeinken, és hogy testileg is higgadtságot sugárzunk-e, vagy lábrázással és golyóstoll nyomkodásával „árulkodunk” a feszültségünkről.   
• A kioldódás a regenerálódáshoz szükséges pihenést biztosítja. Mert például ha a munkahelyi feladatokon és sérelmeken rágódunk a szabadidőnkben, az csak tovább súlyosbítja a kimerülést.

2. Megküzdő erő

A megküzdő erő a személyiség azon jellemzőit, készségeit és kompetenciáit jelenti, amelyek meghatározzák, hogy hogyan cselekszünk, teljesítünk különböző helyzetekben.

• A belső stabilitás összetevőinek magas szintje szükséges a higgadt és magabiztos viselkedéshez. Ha például rossz az önértékelésünk, félünk a felelősségre vonástól vagy pillanatok alatt tudjuk felhúzni magunkat, az tartós feszültségben tud tartani minket, de másokat is.
• Az egyéni teljesítményünk minőségéről nem csak a szakmai tudás dönt, hanem az is, mennyire vagyunk céltudatosak, képesek vagyunk-e látni az összefüggéseket. Aki nehezen dönt, nem kitartó vagy felszínesen elemezi az információkat, az akkor is alulteljesíthet, ha egyébként remek szakember.
• A legtöbben szeretünk egy összetartó, jó hangulatú csapathoz tartozni. Mégis hányan rontják el a légkört és a kapcsolatokat például bizalmatlansággal, tapintatlansággal vagy kritizálással, állandó feszültségben tartva önmagukat és másokat.
• Az a csapat tud sikeresen megküzdeni a gyors változásokkal, amelyik közösen is képes jól teljesíteni. Mégis hányszor tapasztalhatjuk a konstruktív összefogás helyett az állandó morgást, elégedetlenséget vagy a kreatív ötletek azonnali elvetését.

3. Munkahelyi stresszorok

A munkahelyre jellemző adottságok és belső működés szintén oka lehet a magas stressz-szintnek és a stresszbetegségeknek.

• Adott embertől függ, hogy kit milyen munkakörülmény zavar. Például van, akit zavar az open office zaja, míg mások szeretnek közös térben dolgozni.
• A feladatvégzés sikerességében is segíthet vagy akadályozhat számos külső tényező. Gondoljunk csak a tisztázatlan munkakörökre vagy a folyamatosan elromló nyomtatókra.
• Nagy könnyebbség a jó csapat, vezető és cég. De mekkora feszültséget jelent, ha átláthatatlanok a folyamatok vagy a teljesítményértékelés, esetleg nem informál időben a vezető?
• Fontos, hogy a cég is támogassa, hogy mindenkinek legyen ideje regenerálódni. Mégis, sokan kapnak azonnal elvégzendő feladatokat munkaidő után, vagy elvárják, hogy este is nézzenek céges e-maileket.

Az összkép a fontos!

Egyedül a magas stressz-szintből vagy a kiégés megállapításából nem mondható meg, hogy mi az oka a stressznek. Az okok ezerfélék lehetnek és a variációk száma is hasonlóan magas. Ha stresszről van szó, akkor az összkép ismerete nélkül lehetetlen jó helyen beavatkozni.

A Selfmapping a strukturálásban és az összképalkotásban is a segítségedre van.

Nézzünk példaként egy olyan vezetői értékelést, ahol a kiégés folyamata már elérte a középszint határát, emellett kezd egyre nehezebben kontrollálhatóvá válni az indulata.

Vajon milyen fejlesztést javasolnál az illető számára?

Mit látunk?  

Egy olyan vezető összképét, aki számos kiváló kompetenciával rendelkezik. Kirajzolódnak azonban a gyenge pontjai is, amelyek magyarázatot adnak a stressz miatti kiégésre és az indulatosságra. Nézzük, melyek ezek!

• A nem eléggé pontos célkijelölés, az elemzés, a strukturálás és a tájékozottság gyengesége miatt hiába vannak kiváló képességei, valószínűleg sok felesleges munkát végez.
• Hajlamos egyedül küzdeni egy problémával, ezért nem időben von be másokat, hogy a fenti gyengeségeit ellensúlyozza.
• Minden energiáját a célok elérésének szenteli, azonban hajlamos alábecsülni, hogy mennyi idő alatt tudja elérni a célt, illetve hajlamos túlbecsülni a saját teherbírását.
• Nagyon kevés szabadideje marad, így egyre jobban kiüresedhet a magánélete, amit várhatóan újabb munkával ellensúlyoz. Ez tovább gyengíti tájékozottságát, mert a sokszínű kapcsolatrendszer az információszerzés egyik fontos forrása lehetne a számára.

Az összkép ismeretében a következő fejlesztési célokat javasolhatjuk az illetőnek:  

1. Menedzseri kompetenciák erősítése
2. Bevonás erősítése
3. Időmenedzsment javítása
4. Rendszeres szabadidős tevékenységek beemelése, amelybe a sport is beletartozik

Láthatjuk, hogy mekkora pénzkidobás lenne elküldeni ezt a vezetőt egy kiégés, agressziókezelés vagy relaxációs tréningre, mert az nemhogy az okokon nem változtatna, de még a tüneteken sem. Maximum amiatt javulna ideiglenesen az állapota, hogy két napig nem dolgozik, hanem pihen. Ehhez viszont nincs szükség tréningre.

A Selfmapping összképet ad a személyre szabott fejlesztéshez

Nincs két egyforma ember, ezért különbözik, hogy kinek mi és milyen mértékben jelent stresszforrást.  Ezért ha szeretnéd, hogy Te vagy a munkatársaid sokkal jobb energiaszinten, egészségesen, ráadásul eredményesebben dolgozzatok, akkor ne elégedj meg tervezéskor az összképnél kevesebbel! Ennek alapján lehet csak pontos akciótervet készíteni.

• A Selfmapping 133 faktor vizsgálatával abban segít, hogy a tesztkitöltés után azonnal láthasd, mit érdemes fejleszteni.
• Az egyéni értékelésekkel párhuzamosan a szoftver csoportos értékeléseket is készít, így azonnal feltérképezhető a csapatok közös fejlesztendő területe.
• Visszaméréssel követheted, hogy valóban történt-e változás a fejlesztések hatására, mert a régi és új eredmények egyszerűen összehasonlíthatóak.