Mentális egészségvédelem – Mi történik a testünkben ebben a felfokozott érzelmi állapotban és hogy védhetjük meg magunkat és a környezetünkben lévőket?
Az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnőtt a nyomasztó érzelmek és indulatok jelenléte a mindennapjainkban.
Legújabb kutatásunk a mentális egészségvédelemet helyezi fókuszba, azon belül is azt, hogy hogyan védekezhetünk!

Dr. Marik Ágnes vagyok, orvos, pszichiáter.

Párhuzamosan dolgozom coachként és pszichoterapeutaként. Nemcsak az élet, hanem az életminőség védelmében is hiszek, és fontosnak tartom, hogy ehhez legyen sokféle eszköz és módszer a tarsolyunkban.

Nagyon sok ember él úgy, hogy szinte egész nap valamilyen megterhelő érzelem nyomasztja – mint például szorongás, irigykedés, bűntudat vagy bosszankodás. Ez így volt a koronavírus járvány kialakulása előtt is, azonban az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnőtt a nyomasztó érzelmek és indulatok jelenléte.

A élet és az életminőség mentális védelme szempontjából nem az a kérdés, igazunk van-e, amikor félünk a megfertőződéstől vagy jogos-e a felháborodásunk, ha valaki félrehúzott maszkban telefonál a villamoson. A kérdés az, mit tesz az egészségünkkel, ha egész nap feszültek vagyunk, és milyen az életminőségünk, ha folyamatosan elégedetlenek vagyunk valamivel vagy valakivel. Akár igazunk van, akár nem.

Mindenki tudja, hogy a negatív érzelmek jelenléte testileg és lelkileg megbetegítő, azt azonban már kevesebben, hogy miért van így. Érdemes pedig tudni, mert eleve célirányosabban kereshetjük a válaszokat, hogy mit tudunk tenni önmagunkért és másokért az élet- és életminőség védelme szempontjából. Mást ugyan, mint a maszk, a home office, a korlátozó intézkedések, a védőoltás, de hosszú távon nem kevésbé hasznosat.

Nézzük először, mi zajlik pontosan a testünkben!
Orvosilag jócskán leegyszerűsített az ábra, azonban a lényeg benne van:

A sok ingerből, ami körülvesz minket, jóval kevesebbet érzékelünk, mert figyelmen kívül hagyjuk azt, amit nem tartunk fontosnak. Például elvétve jegyezzük meg az előttünk percekig menő autó rendszámát.

Az érzékelt ingerek eljutnak az amygdalába, ami a limbikus rendszer része. Ha valamit veszélyesnek ítél az amygdala, akkor figyelmeztető alapérzelmek születnek. Ha nem ítéli veszélyesnek, amit érzékelünk, akkor közömbösséget vagy nyugalmat érzünk.

Az alapérzelmek – mint például a félelem, a harag – meghatározott sorrendben készenlétbe állítják a testünket, hogy menekülni, harcolni, megszerezni, elkerülni, megoldani tudjunk.

Először megfeszülnek az izmok.
Másodszor aktivizálódik a szimpatikus idegrendszer, emelve a pulzusszámot és a vérnyomást, szűkítve a légutakat, hogy jobb legyen az oxigénfelvétel, valamint minden más szervre is úgy hatva, hogy az élet védelemhez energiát szolgáltasson.
Közben a jobb és bal agyfélteke összefog és megnyugtató megoldást keres. Ha ez sikerül, akkor tényleges megnyugvás jön. Ezzel együtt ellazulnak az izmok és nyugalmi állapotba kerül a vegetatív idegrendszer. Ha nem, akkor marad a veszélyérzet, és előbb-utóbb bekapcsolódik a mellékvese is, hogy a készenlét fenntartásához plusz energiát, támogatást adjon. Innentől kezdve beszélünk stresszről, amely a túlműködés, a kimerülés, a nyugalmi funkciók (pl. méregtelenítés) hiánya megbetegítő.

Három irányban érdemes erősödni a mentális egészségvédelem érdekében.

1. Erősíthető az amygdala, azaz alapérzelmek kontrollja. Számos technika létezik arra, hogy megtanuljunk higgadtnak maradni mindaddig, amíg a két agyfélteke megoldást talál.
2. Egyszerűen és magas szinten elsajátíthatóak – online is – olyan relaxációs módszerek, amelyekkel egyszerre érhető el nyugalom, ellazulás és a vegetatív idegrendszer pihentető, méregtelenítő működése.
3. Sok inger attól válik veszélyessé, azaz amiatt vagyunk “kihegyezve” rá, mert attól tartunk, nem fogunk megnyugtató megoldást találni. Fontos tehát tudnunk, hogy mely kompetenciáink gyengesége okoz megoldástalálási lassúságot, hogyan lehet ezt erősíteni, vagy mely erős kompetenciákra támaszkodva tudjuk ellensúlyozni.